Miska János

Író, szerző

 

Rólunk

A Victoriai Magyar Társaskör (a továbbiakban Társaskör) 1966-ban alakult. Létrehozása idején viszonylag kevés, de lelkes tagot számlált. A helyi magyarság létszáma elég alacsony volt, s a közösségnek kevés gyakorlata volt egy igazán eredményes szervezeti élet kialakításához, amihez a pénzügyi hiányosságok is hozzájárultak. Emellett a lakosság egy része Kanada és az anyaország különböző területeiről érkezett a városba, s időbe került, amíg életképes szervezetté nőtte ki magát. Ezektől eltekintve, szép eredményeket ért el pár év leforgása alatt. Bekapcsolódott a helyi társadalmi életbe, részt vett kulturális rendezvényeken, fesztiválokon, tánccsoportot alakított, hallatott magáról és a magyar hagyományokról. Ma büszkén elmondhatjuk, hogy a Társaskör, országos viszonylatban is, szervezeti és kulturális téren virágkorát éli. Modern felszerelésekkel rendelkező központja teljes mértékig kielégíti a közösség igényeit.

 

Vizsgáljuk meg azonban a Társaskör jelentőségét a kanadai magyarság keretein belül, melynek alakulásában a victoriai magyarok is szerepet játszottak. A magyarság kanadai története 1886-ban kezdődött, amikor egy kis csoport megérkezett az amerikai Pennsylvaniából, és letelepedett Manitoba és a későbbi Saskatchewan déli részén. Az évek múlásával új csoportok érkeztek nagyobb hullámokban, százezret kitevő tömeget alkotva. Ma, a Canada’s Peoples című enciklopédia adatai szerint, 250 000 lélek vallja magát magyar származásúnak. Ez a kulturális és társadalmi szempontból összetett népréteg az ország különböző részein telepedett le, s az élet különböző területein vállalt szerepet. Dr. Dreisziger Nándor történész a Canadian Encyclopedia-ban megjelent esszéjében fejti ki, hogy a magyar bevándorlók nagy része az óhazából, továbbá az akkori Csehszlovákiából, Jugoszláviából, és Romániából érkezett.

 

Az elmúlt tizenegy évszázadon át a magyarok főként a Kárpát-medencében éltek más nemzetiségi kisebbségekkel együtt. Az első világháború előtt a kedvezőtlen gazdasági hatások és reformok hiánya miatt, valamint a nyomasztó kisebbségi problémák következtében magyarok százezrei hagyták el az országot. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után Magyarországot feldarabolták. Az azt követő gazdasági és társadalmi hanyatlás újabb tömegek kivándorlását eredményezte az anyaországból és az utódállamokból. A kanadai országos statisztikai adatok szerint a magyar bevándorlók négy nagy hullámban érkeztek Kanadába. 1914 előtt 8000 lélek vándorolt Kanadába. 1925 és 1930 között közel 26 000. 1948-1952 között 12 000, 1956-1957-ben 37 500 menekült telepedett le az országban. Azt követően több ezer magyar választotta Kanadát új otthonául.

 

Az 1914 előttiek nagy része paraszti származású volt. A két világháború között érkezők vegyes származásúak, a második világháború utániak közép és felső osztálybeliek voltak, az 56-osok főleg fiatalok voltak, akik egyetemi végzettséggel vagy valamilyen szakmával rendelkeztek. Demográfiai szempontból fiatal férfiak tették ki a többséget. Az első csoport többsége a préri vidéken telepedett le. Saskatchwant egy időben Kis Magyarországnak nevezték. Az utánuk érkezők azonban kis és nagyobb városok felé orientálódtak, s a húszas évektől közép-kanadai városokban telepedtek le. Ma a magyarok fele Ontarióban, s 5 közül 4 személy városokban él. A korábban érkezettek főleg mezőgazdaságban, bányászatban és erdészetben találtak alkalmazást, míg az 1945 utániak túlnyomó része szakképzettekből és iskolázottakból tevődött ki.

 

Brit Columbia első magyarjai a 19. század végén érkeztek, s a tartomány észak-keleti részén telepedtek le, ahol bányászatban, mezőgazdaságban és az erdőiparban találtak megélhetést. Nagyobb csoport 1925 után érkezett, s Abbottsford, Armstrong, Prince George és Vancouver vidékén telepedett le. A második világháború után szintén nagy csoport jött B.C.-be, s egy részük Vancouver-szigeten alapított új otthont. Victoriában, mint említettük, 1966-ban megalakították a Társaskört, mely az évek folyamán egyre aktívabb szervezetté vált. Célja a magyar nyelv és hagyományok ápolása. Ennek érdekében nyelvtanfolyam alakult fiatalok és felnőttek számára. Irodalmi köre egy évtizeden át havi összejöveteleken ismertette az egyetemes magyar és kanadai magyar irodalom alkotásait. A Búzavirág elnevezésű tánccsoport hosszú évtizedek óta képviseli a sziget magyar tánckultúráját a Nyugat-Kanada- szerte rendezett táncfesztiválokon.

 

A Társaskör kéthavonta megjelenő kiadványa, Mi Újság Nálunk?, majd Szigeti Magyarság, s ismét Mi Újság Nálunk? címmel foglalkozik a társasköri, a kanadai és a magyar eseményekkel. Az újság az utóbbi évek folyamán online változatban is elérhető a világ bármely részén élő olvasók számára. Hasonló szerepet játszik a Társaskör weblapja is. A szervezet rendszeresen megjelent a Folk Fest-en és mai napig részt vesz a Saanich Fair évi rendezvényein.

 

A kanadai magyarok többsége római és görög katolikus, de vannak szép számmal más felekezetűek is, a protestáns felekezetűek közül kálvinista, presbiter, lutheránus, egyesült változatok, s zsidó vallásúak. Bár Victoriában nincs magyar templom, rendszeres havi szolgálat működik katolikusok részére. A magyar egyházak Kanada-szerte jelentős társadalmi és kulturális szerepet töltenek be, nyelviskolákat, nőegyleteket s más csoportokat tartanak fenn.

 

A magyarok társadalmi és egészségügyi szervezeteket hoztak létre, hogy az elszigetelődést megelőzzék. Ezek közé tartozott a Kanadai Magyar Szövetség, a Széchenyi Társaság, a Rákóczi Alapítvány. Számos kanadai városban működik magyar társaság, például a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület, a Nanaimoi Magyar Kulturális Szövetség, a Kanadai Magyar Mérnökök Egyesülete, a Kanadai Magyar Írók Szövetsége, a Hungarian Studies Association of Canada.

 

Százötven éves történelmük folyamán a kanadai magyarok több mint 400 újságot és egyéb sajtókiadványt, rádió és TV adókat hoztak létre, közülük jó pár az 50-60 éves szolgálatot is meghaladta (Kanadai Magyar Újság, Magyar Élet, Kanadai-Amerikai Magyarság, Hungarian Studies Review.) A vancouveri Tárogató, a Mi Újság Nálunk?, a Kapocs több mint három évtizede működik.

 

A magyar nemzetiség jól megállta a helyét Kanadában, bár a recessziós évek őket is sújtották. A nagy depresszió idején jelentős számban munkanélkülivé váltak, elvesztették földjüket, üzleti vállalkozásaikat. Mégis nagy részük kényelemben, sokuk jómódban él. Van közöttük Albertában élő Búzabáró, s nemzetközi díjat nyert állattenyésztő, Torontóban milliárdos aranybányász és Nobel-díjas vegyész. Magyar kutatók kaptak kitüntetést a tudományok különböző területein, például leprakutatásban és stresszelméletben. A múlt század végén kevés olyan intézmény létezett felsőoktatásban és kutatásban, amelyben magyarok ne képviseltek volna bennünket. Munkásságukért magas kitüntetésekben részesültek. Victoriában is él nem egy személy, aki olyan elismerésben részesült, mint a Royal Society of Canada, Tudományos Akadémia tagsága, s Erzsébet Királynő Emlékérme.

 

A TÁRSASKÖRÜNK TÖRTÉNETE

Rólunk

 

VEZETŐSÉG

Nagy Zoltán

Webmester

Szarka Mária

Pénztáros

Nagy János

Alelnök

Vaskó Ágnes

Elnök

Györfy Kati

Második Alelnök

Burgess Zsuzsanna

Programszervező

Hivatalos dokumentumok

Letölthető PDF formában

A